Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lukács Tamásné kirendeltségvezető levele 2016.10.09.

2016.12.26

Balatonakarattyai Partalja Tájvédő Egylet

1025 Budapest, Szépvölgyi út 144/b

tel.: +36.30.2311652; e-mail: szieberth.istvan@t-online.hu

Balatonakarattya Község Önkormányzata

Lukács Tamásné kirendeltségvezető

8172 Balatonakarattya, Iskola utca 7.

Tisztelt Kirendeltségvezető asszony!

Mint Balatonakarattya község jegyzői feladatokat ellátó munkatársa fordulok Önhöz.

 Egyletünk ezúton és ismételten javasolja, indítványozza:

 - az Egylet érdekeltségi területének természetvédelmi besorolását, s ennek megalapozásához

 * az területen történő beruházásokhoz szükséges bármilyen engedély kiadása előtt, a védett és fokozottan védett természeti értékek felkutatására vonatkozó helyszíni bejárás lefolytatását az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, illetve a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bevonásával,

* az érintett területen található ingatlanok - különös tekintettel, a Balaton partvonalának - geodéziai felmérését.

 

A módosítási javaslat célja:

 A ma még meglévő természetes állapot fenntartása, az élővilág védelme - az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása.

 

Az indítvány indoklása:

  - Az érintett terület önmagában is jól elhatárolható, minden irányból védett (lévén nyugat felől a Balaton, kelet felől és észak felől a véderdő és a löszfal, dél felől pedig a Club Aliga határolja), szerves egységet képez a Balatonnal, így annak élővilágával is.

 - Az érintett területen számos védett állat és növény megtalálható (így például a 2016-os év hüllője, a kockás sikló) melyek élőhelye fokozott védelmet igényel.

 - A tényleges állapot és a földhivatali nyilvántartás, valamint a hivatalos nyilvántartások (földhivatal, vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, Natura 2000-ben rögzített Balaton part, stb.) között jelentős ellentmondások találhatók.

 - A mai napig sem készült felmérés a védett és fokozottan védett természeti értékekről és természeti adottságokról,

 - Évtizedek óta folynak olyan – többségében engedély nélküli – természetkárosító beavatkozások, melyek a védett élővilág élőhelyeit nem csak veszélyezteti, de tönkre is teszi. (Beton partvédő művek, feltöltések, stb.)

 - Indokaink között szerepel még az a nem elhanyagolható tény, hogy mivel a Balaton körül már alig van ehhez hasonló természetes hely – ez sokkal nagyobb nemzeti értéket képvisel, mint az új létesítményekből származó használati, vagy anyagi haszon.

 

Jogszabályi háttér

A környezetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény,

 - 6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést  és igénybevételt idézze elő;

 - 23. § (1) Az élővilág védelme - az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével - valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki.

(2) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

 - 13. § (1) szerint, „Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni.”

 - 25. § (1) bekezdése értelmében védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet.

 - 10. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára.

- 24. § (1)Természeti területet [és más védelemre érdemes földterületet

b) helyi jelentőségű terület esetén rendeletben a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat nyilvánít védetté.

25. § (1) Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet.

(2) Terület védetté nyilvánítását - helyi jelentőségű védett természeti terület kivételével – az igazgatóság készíti elő. Ha az előkészítés helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra irányul, a helyi védetté nyilvánítást előkészítő települési önkormányzati jegyzőnek, főjegyzőnek (a továbbiakban együtt: jegyző), a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az igazgatóságot, hogy kívánja-e a

terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását.

(3) A helyi védetté nyilvánítás esetén a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző a védetté nyilvánító, illetve a védettség feloldásáról rendelkező önkormányzati rendeletet - nyilvántartási célból - hivatalból megküldi az érintett területen működő igazgatóságnak.

(4) Az igazgatóság - a miniszter állásfoglalása alapján - a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát 60 napon belül megadja. Ha a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása indokolt, a védetté nyilvánítás előkészítését az igazgatóság folytatja le.

(7) A természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során az előkészítést végző – az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében - egyeztető megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tart, amelyre - a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal - meghívja az (1) bekezdésben említett javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Jelentős számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek a helyi önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével vagy más, helyben szokásos módon történő közhírré tétele útján is.

 

Kérem, a föntiekre tekintettel szíveskedjen a természetvédelmi területté nyilvánítási eljárást megindítani.

 

 

Budapest, 2016. október 9.