Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


JEGYZŐKÖNYV 2011

  

Jegyzőkönyv

 

mely készült a Balatonakarattyai Partalja Tájvédő Egylet 2011. július 23-i, a Balatonakarattya, Aligai út  55. sz.  alatt tartott  közgyűlésén

 

Jelen vannak: lásd a mellékelt jelenléti ívet, továbbá meghívottként:

Tömör István polgármester, Balatonkenese, Szabó Zoltán főépítész, Kelemen Zoltán a Városgondnokság részéről, Pintér Róbert az Önkormányzat Műszaki Csoportja részéről

 

Napirend: lásd a mellékelt meghívót

Szieberth István elnök üdvözölte a megjelenteket; az elnökségből Tomor Pál nem volt jelen.

Tömör István polgármester elmondta, hogy pályázati pénzből szándékozzák a Bercsényi strand felújítását megoldani; a tervek most készülnek el /ennek részei többek között egy homokos rész kialakítása – amennyiben engedélyezi a vízügy; a 30-40 éves betonépület rekonstrukciója; parkosítás; csapadékvíz elvezetésének megoldása; fedett, téliesíthető medence kialakítása, stb. - fontossági sorrendben/.

Az útfelújításra is lehet pályázni, ha lesz ilyen pályázat; s amennyiben az út gyűjtőútnak számít, a költségek 80-85 % a pályázatból lefedhető, s csak a többit kellene az önkormányzatnak hozzátenni.

Ha a lakók az útfelújítás költségeinek 50 %-át tudják finanszírozni, az önkormányzat pedig a másik 50%-ot, akkor pályázat nélkül is megvalósítható.

A kérdésekre válaszolva Tömör István arról számolt be, hogy a löszfal-szakadás témájában a fűzfői építésügyi hatóság felé jelezték a problémát, de úgy érzik, hogy ott kissé „mostohán kezelik” Kenesét és Akarattyát. A Sirály utcában a házak jelentős része engedély nélkül épült. Felmerül a kérdés, hogy a meredély szélére épített úszómedencéből vajon hova vezetik a vizet? Reméli, hogy a fűzfői hatóság meg fogja tenni a szükséges lépéseket.

A feljáró használatának kérdésében megkeresték Főkajár polgármesterét, aki azonban nem volt igazán közreműködő, mivel a főkajáriak nemigen használják, így a Városgondnokságnak kell megoldania, hogy használhatóbbá tegyék a feljárót.

A strand előtt nem hivatalosan egy „Megállni tilos” tábla van kitéve, hogy „elrettentsék” és továbbhaladásra ösztökéljék az út szélén parkolni akarókat; a parkolási helyzet rendezésére közlekedési szakembert kell megbízni azzal, hogy segítsen megtalálni a legjobb megoldást /egyirányúsítás legalább az üdülési szezon időtartamára; folyamatos „forgalmirend változás”, stb./.

A tűzgyújtási rendelet betartatását illetően a polgármester úr elmondta, hogy telefonos bejelentés alapján megy ki a közterület felügyelő /a szalonnasütés azonban nem tilos!/. A felügyelők részére az ellenőrizendő terület részekre, pontosabban utcákra  van felosztva, így a közterület felügyelők munkája jobban behatárolt és jobban kontrollálható: a gazos, elhanyagolt területekről, kátyús részekről, stb. jegyzőkönyvet kell felvenniük, s ennek alapján ellenőrizhető, hogy milyen munkát végzett, és hogy mindenre kiterjedt-e a felügyelő figyelme.

A gyorshajtás megfékezését illetően nem tudjuk, hogy mi a megoldás: a Koppány utcában pl. vannak „fekvőrendőrök”, de ott meg panaszkodnak, hogy túl magas, nem látják /a felfestés ellenére…./.  Korlátozni kell a sebességet, de elsősorban a fejekben kellene „rendet rakni”.

A túlsúlyos teherautók kitiltásának nincs sok értelme, mert mivel itt nincs átmenő forgalom, ha valaki valamit ide akar szállíttatni, az célforgalom, s ha kér engedélyt, azt meg kell adni.

 

A zajos munkák tilalmára vonatkozóan a testület fog határozni, jegyző asszony készíti el a javaslatot, ill. az előterjesztést a környező települések gyakorlata, és a szerzett tapasztalatok alapján. Ami az alsó út lezárásának, ill. csak gyalogos közlekedésre való használatának kérdését illeti, meg kell vizsgálni.

Az árusítóbódék tájba illő kialakítása tárgyában polgármester úr elmondta, hogy a strand rekonstrukció előtt áll, s a bódéknak is meg kell újulniuk, azonban a tulajdonviszonyok tisztázása szükséges. A használtcikk piac felszámolása sikerült, a Városgondnokság rendbe tette a területet, a továbbhasznosításról lehet gondolkodni.

A rendezési terv kérdésköréhez kapcsolódóan Szabó Zoltán főépítész elmondta: az egykori szennyvízátemelő helyén az erdei iskola létrehozására irányuló elképzelés nem valósult meg, szó lehet egy természetes állapotú tanösvény kialakítására egyúttal „közparkként” is: esetleg a Kovi telektől az Aligai út vonalában, táblákkal ellátva, akár több bejárattal /Gumirádli, Kovi-telek/. Főépítész úr a parti sétány, közpark kérdését illetően még elmondta, hogy a Kovi-telek eladása után a telekalakítást a hatályos rendezési terv értelmében kellett kialakítani; hogy mikor jön létre a közpark, nem lehet tudni; a rendezési terv hosszú távra szól; nem az önkormányzat döntése, a vízpart rehabilitációs tanulmányterv határoz meg részlegesen összevont területfelhasználási egységet; a Gumirádli strand nem önkormányzati érdekeltség, hanem üdülőházas terület. Nem tudja, hogy mikor indulna a parti sétány kialakítása. Az önkormányzat részéről pénz hiányában nincs kezdeményezés a közpark kialakítására, önkormányzati tulajdonba vételre.

A vízpart tulajdonlása: az Aligai út és a Balaton közötti partmenti telkeknél van bérleti jogviszony, és van tisztázatlan helyzet; az állammal szemben lehet kártérítési igénnyel élni; az állam rendeli el a szabályozást, tehát az állammal szemben kell érvényesíteni az igényeket. A Balaton Törvény 2000-ben jelent meg, koncepciója volt, hogy minél nagyobb arányban legyen lehetőség lejutni a vízhez. A „mederből közpark – egy elméleti vonal meghúzásával” kérdését illetően az ügyben most a Gazdasági Minisztérium az illetékes, a korábbi tárca nélküli miniszteri rendelet nem módosult; a magasabb rendű jogszabályt kötelező átemelni.

Azzal kapcsolatban, hogy az út nem megfelelő helyen való feltüntetve, megkeresték a hatóságot, de nincs felhatalmazásuk arra, hogy a kiadott állásfoglalástól eltérjenek; véderdőt érint a nyomvonal eltérés; annak azonban nincs akadálya, hogy a nem jól feltüntetett út felújításra kerüljön /az erdőben létesülő közlekedési létesítményt az erdészeti hatóság engedélyezi./ A jogi állapot tisztázása azonban fontos lenne annak érdekében, hogy tervezhető legyen a felújítás; amennyiben ténylegesen gyűjtőút, akkor jó eséllyel lehetne pályázni, forrásokat szerezni a felújítás költségeinek fedezésére.

Hozzászólásként elhangzott, hogy a Vízpart Rehabilitációs Tanulmányterv rögzíti a Balaton határvonalát, ennek viszont semmi köze nincs a ma látható képhez.

 

Szieberth István megjegyezte, hogy a föntiek által is bizonyítottan, a szemléletében sokat változott – jó irányba – az önkormányzat hozzáállása. Fölvetette, mi a helyzet a Piroska kempinggel. Az évek során egy romos terület lett, kerítése lerombolva, épületei föltörve, ugyanakkor hosszú partszakasszal rendelkezik. Az Önkormányzatnak lépni kellene a tulajdonosok irányába, akiknek nyilvánvaló kötelezettségeik is vannak a területtel kapcsolatosan.

Kovács Kázmér elmondta a 2010. decemberi e-mailben leírtakat: Mivel a Partalja egy speciális helyzetű terület, a javaslatuk lényege az, hogy az önkormányzat a természetvédelmi törvény értelmében saját hatáskörben lépjen a „természetvédelmi területté” nyilvánítás érdekében /tájvédelmi körzetté nyilvánításhoz nem elég nagy ez az egység/. Önkormányzati indítványra, határozat alapján lehet ezt a minősítést elnyerni. Ha van ilyen besorolás, pályázni is lehetne /a magasfal ritka, talajtani szempontból is sajátos képződmény; ritka növények /tátorján/, madarak  /gyurgyalag, parti fecske/ élőhelye. A védetté nyilvánítás hozadéka lenne az is, hogy nagy építkezések, átalakítások kevésbé könnyen lennének megvalósíthatóak egy védett területen./Átadja az idítványt az önkormányzatnak, Polgármester úr átvette!/

Szieberth István hozzáfűzte, hogy az Egylet alakulása óta kérik ezt. A ZKP4 besorolásba kerülés nagy előrelépést jelentett.

Bereczky Gábor: évtizedekkel ezelőtt a vízparti rész kisajátításakor „közérdekből” vették el a területet /a régi tulajdonosok közül aki „kiabált”, az esetleg kapott vissza, a többit kiosztották – pl. élsportolóknak/, de ha a kisajátítási cél nem valósul meg, vissza kell adni a területet a jogos tulajdonosoknak; most a közút, közpark kialakítása kínálkozik megoldásként a helyzet legitimálására. Vissza kell adni ezeket a területeket az eredeti tulajdonosoknak.

Az aligai pártüdülő továbbfejlesztése kapcsán a térképen húztak egy vonalat /meder!/, mondván, hogy az közút, majd bejegyezték az állam tulajdonjogát /szárazulat!/. Egyáltalán az önkormányzat a tulajdonos? Annakidején a Kürthy-féle önkormányzat idején 1 Ft-ért meg lehetett venni a területet. Eltűntek a papírok, nincs közút, soha nem is volt, igazolja az önkormányzat a tulajdonjogát! Miért kellene bérelniük olyan területet, amit annakidején ők vásároltak meg, s ami később csalás, okirathamisítás következtében veszett el a számukra. Az igazi papírok eltűntek. Az „őstulajdonosok” igényt tartanak erre a területre 40 éve.

A táblák kihelyezésével kapcsolatban az a véleménye, hogy az ingatlantulajdonosok kötelessége, hogy a vendégeik is betartsák a 30 km/h sebességet. A zsibvásár tapasztalata szerint nem szűnt meg, csak áttevődött a parkolóba, valami esztétikus megjelenési formát kellene találni.

Ez utóbbival kapcsolatban Tömör István polgármester elmondta, hogy az első lépések megtörténtek, 2-3 éven belül remélik ennek a helyzetnek a végleges megoldását.

Bereczky úr felvetéseire reagálva Szabó Zoltán elmondta, hogy jogi kérdésekben nem nyilatkozni nem hatásköre.

Tömör István polgármester hozzáfűzte, hogy jelenleg 3 per van folyamatban; az építési törvény szerint a település-rendezési terveket a földhivatali nyilvántartásokra kötelesek rászerkeszteni.

Sok olyan épület van, ami nincs is rajta térképen! A tulajdonosoknak kell gondoskodni az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetésről; a tulajdonosnak kell kezdeményezni: földmérőt megbízni a helyszínrajz elkészítésével, majd kérvényezni az építési/használatbavételi/ fennmaradási engedély kiadását.

Szieberth István elmondta, hogy 3 földhivatalnál is jártak, s mindegyiknél másmilyen térkép van. Semelyik hivatal nem akar a „gazdája” lenni annak, hogy legyen egy hiteles, a valós állapotot mutató térkép, pedig ez fontos lenne, hiszen szolgálná az egyéni érdekek védelme mellett a legfontosabb alapcél: a tájvédelem érdekeit is!

Csomay Zsófia felhívta a figyelmet, hogy a klíma védelme is a tájvédelem része; az ingyenstrand mellett kivágták a fákat, ezzel a mikrokörnyezet 15 ˚C-kal melegebb lett. Most nem néz ki tájvédelmi területnek /betontámfal/, s még további fák is kidőlhetnek…Az út kinézete is nagyon vegyes /viakolor, beton/; útfelújításnál erre is figyelemmel kellene lenni.

Szieberth István elmondta, hogy a Természetvédelmi Hivatal mindig is kifogásolta a Balaton-part kinézetét /beton/, de az Egylet nem hatóság, az Egylet csak kezdeményezhet. Sajnos, a vízszint-szabályozás következtében is dőlnek ki fák /most éppen magas a vízszint/.

Csomay Zsófia szerint hiányzik egy megfelelő főépítészi rendelet a területhasznosításra. Tanítványai  /Műszaki Egyetem hallgatói/ szívesen részt vennének a tervezésben /ha előállnak a tervezéshez szükséges alapdokumentumok/.

Simonkay Sándor szerint az, hogy hol van szárazulat és hol nincs – nem a mi dolgunk /árvízvédelem/. Szerinte az erdei út fő problémája az, hogy keskeny, s időnként túlzottan ráhajlik a növényzet. A parkolás ügyében az egyirányúsítással kapcsolatban kiemelte, hogy a kerülőút hosszú, és nagy a kerülőutakon a terhelés, inkább azt kell egyértelművé tenni, hogy van parkoló, és aki nem ott parkol, azt megbüntetik.

Szieberth István a gyalogos közlekedés lehetőségének a megmaradását szorgalmazta.

Juscsák György érdeklődött, hogy a kábeltévé bejöhet-e parti házakba /internet/?

Tömör István elmondta, hogy az önkormányzatnak erre nincs ráhatása, a szolgáltató fog dönteni, ha megfelelő számú igénylő lenne.

Németh Pál szerint kérdéses, hogy a szolgáltató lehoz-e erre a partszakaszra bázisállomást.

Juscsák György a löszfal-témával kapcsolatban elmondta, hogy egy költséges felmérés és mintavétel elvégzését követően a Tudományos Akadémia Geológiai Osztályától az tudta meg, hogy ez nem lösz, hanem un. Pannon-föld; nem mozog, legfeljebb 6-7-es erősségű földrengés esetén. A falon történő locsolás, az építkezések a fal szélén azonban szűnjenek meg, mert ez már büntetőjogi felelősséggel jár, kimeríti a gondatlan veszélyeztetés fogalmát.

A strandnál történő parkolás kérdését illetően nagyon nehéz rendet tenni a fejekben.

Mit kell tennie, ha vállalja fekvőrendőr telepítését?

Tömör István polgármester válaszában azt javasolta, hogy kérvényezze Juscsák úr írásban, mert az emberek ugyan szeretnék, hogy legyen az utcájukban  fekvőrendőr,  de nem az ő házuk előtt, s ha mégis ott lesz, akkor akár pereskedés is kezdetét veheti /mert „magas”, mert zajosan haladnak át rajta az autók, stb./, volt már erre a gyakorlatában példa.

A strand ingyenes szabad strand, a bérleti jog 5 évre szól, a bérlő csak parkolás díjat  szedhet, és gondoznia kell a területet.

Juscsák György javasolta, hogy a Partaljaiak alakítsanak pénzbeadással egy társulást erre, legyen ennek a területnek gazdája!

Tömör István megjegyezte, hogy a szabad strand pontosan azért jött létre, hogy az Aligai út nyaralótulajdonosai mindannyian szabadon lejuthassanak a Balatonhoz.

Bereczky Gábor jelezte, hogy szükség lenne a közterület felügyelő elérhetőségére /pl. parkolási és egyéb szabálytalanságok miatti azonnali büntetés érdekében/.

Tömör István szerint sajnos nagy valószínűséggel nem érne időben a helyszínre a közterület-felügyelő. A szabad strand üzemeltetésére vonatkozó jelenlegi bérleti szerződésből még kb. 3 év van hátra, de már most be kell jelenteni az igényt, ha valaki pályázni szeretne a következő bérleti időszakra, versenytárgyalás kiírására is sor kerülhet.

Farkas Sándor egyetért a természetvédelmi területté nyilvánításra való törekvéssel.

Javasolja továbbá, hogy az erdei úton menjen végig egy geodéta /ez kb. 50 eFt költséget jelentene/, és készüljön pontos felmérés arról, hogy hol megy a mostani nyomvonal. Ez az esetleges útfelújításra vonatkozó pályázathoz is hasznos lenne. A forgalomlassítást illetően az a meglátása, hogy mivel sajnos nem mindenki tartja be a tábla utasítását, fekvőrendőr, „sziget” kellene a száguldozás megakadályozására.

Javasolja, hogy sétáljanak végig a Napfény ABC-től a Bercsényi lejáróig, másképp „lát” az, aki csak gyalogol, kerékpározik! Hasznos lenne a minél több beszélgetés!

Németh Pál a bérleti szerződéssel kapcsolatban véleménye szerint a közösség érdekeit a szerződéskötésnél figyelembe kell venni.

Tömör István felhívta a figyelmet arra, hogy írásban kell kérni, hogy a közösség milyen szempontok érvényesítését tartja fontosnak, a megkötött szerződésbe azonban betekinteni nem lehet.

Gerencsér András megjegyezte, hogy az utat nemcsak az Aligai út nyaraló-tulajdonosai, az ő vendégeik, hanem a horgászok is használják.

Szieberth István szerint az egyletnek kérelmeznie kell, hogy a tervezett forgalom-szabályozást /sebességkorlátozó tábla kihelyezése, fekvőrendőr kialakítása, stb./ az egylet megismerhesse.

Simonkay Sándor külön kihangsúlyozta a megfelelő nyomvonalvezetés fontosságát.

Tömör István elmondta, hogy a kátyúkat fel kell mérni, a vízelvezetést szintén.

H. Gotthard véleménye szerint a szabad strand megszüntetése nem lenne reális, ott most lényegesen jobb a helyzet, mint korábban volt.

Bereczky Gábor kiemelte: fontos lenne tudni, hogy milyen mód és lehetőség van a tulajdonviszonyok tisztázására /régen házak tűntek el, mert a szennyvíztisztítóhoz volt egy kijelölt védterület!/.

Szieberth István elnök összefoglalásában elmondta, hogy a célok, a természetvédelmi területté nyilvánítás, a terület rendezési tervének e szempont szerinti alakítása, a valóságnak megfelelő térkép elkészítése, ha nem is valósult meg, de már egységes az érdekeltek sz