Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jegyzőkönyv
 
mely készült a Balatonakarattyai Partalja Tájvédő Egylet 2009. május 16-án a Balatonakarattya, Aligai út 55. sz. alatt tartott közgyűlésén
 
Jelen vannak: lásd a mellékelt jelenléti ívet
Meghívottak: Sörédi Györgyné polgármester, Balatonkenese
Szabó Zoltán főépítész, Balatonkenesei Önkormányzat
         Tóth Géza műszaki csoportvezető, Balatonkenesei Önkormányzat
 
Napirend: lásd a mellékelt meghívót
 
Szieberth István elnök bevezetőjében röviden elmondta, hogy az elmúlt év egyenlege, hogy a helyzet se jobb, se rosszabb ne lett. Továbbra is ugyanazokkal a gondokkal küzdünk.
Az Egylet fő céljai közül a terület státuszának a rendezése terén nincs semmi újdonság: ami eddig is rendezetlen volt, az a mai napig az maradt, ugyanez mondható el a rendezési tervben az „út” feltüntetését, az itteni ingatlantulajdonosok által befizetett adó felhasználását illetően is.
Az Egyesület jövőbeni hatékonyabb működése érdekében javasolja az Alapszabály módosítását.
Sőrédi Györgyné polgármester elöljáróban elmondta, hogy a jövőt illetően nem derűlátó, nem jó irányba mozdultak el a dolgok. Az Önkormányzat lehetőségei korlátozottak a rendezési tervre való ráhatást illetően. Nem tud biztatót mondani a megjelenteknek arra vonatkozóan sem, hogy mit tudnak megvalósítani az adóforintokból.
Ezután az önkormányzat gazdálkodásáról szólt: 2006-ban még 110 millió Ft hiányuk volt, 2007-ben már csak 45 millió, 2008-ra lettek nullszaldósak, illetve mostanra 118 millió forint plusszal rendelkeznek, amiből 110 millió forint bankban van letétben, és fejlesztésre akarják felhasználni. A tervezett nagy projektben benne lenne a Bercsényi strand felújítása, korszerűsítése /fogadóportál kialakítása, körforgalom felújítása, Bercsényi lejáró felújítása, parkoló felújítása, Kenesén új közösségi ház építése, rekonstrukció a Széchényi strandon…. /. 3 hete adták be a pályázatot kiemelt projektként, egyelőre „álomprojektnek” hívják. Lobbiznak az ügy érdekében, de kérdés, hogy lesz-e belőle valami.
Apróbb sikernek könyvelhető el a település pozíciójának megerősödése a térségben: 1998 óta működik a körjegyzőség Balatonfőkajárral, bekapcsolódott Papkeszi, és a világosiak is jelezték, hogy szeretnének csatlakozni.
A „várossá válási” pályázat helyzete: a 31 jelentkezőből a szakmai rostán átjutott Kenese, a 11 nevesített „továbbjutó” között van, mégpedig a lista elején. A várossá válni kívánó Veszprém megyei települések közül Balatonkenese a nagyobbak között van. Ha sikerülne a városi rang elérése, több lehetőség lenne például különböző pályázatok beadására.
Intézményeiket szeretnék erősíteni /iskola, óvoda/, a környező települések csatlakoznának; az óvoda-felújítási pályázatuk nyert, várják rá a pecsétet, remélhetőleg meg is fog valósulni.
Az útjavítást illetően eredmény, hogy a Kapuvári utca elkészült. A tél okozta kátyúk kijavítása lassan halad. A 2 településrészen kb. 100 km útról van szó. Ha az önkormányzat a munka 50 %-át állná, a Közútkezelő Kht. befejezné. Nem valószínű, hogy lesz ebből valami.
Keresni kell a még elfogadható megoldásokat, mert pl. a Széchenyi utca befejezése – összesen 1,2 km – 24 millió forint lenne.
Szabó Zoltán főépítész a területtel kapcsolatban a következőket mondta el.
1./ A Bercsényi strand rekonstrukciójánál az is szempont, hogy az ingatlantulajdonosok is élvezhessék a felújítás eredményét, így előadások, közösségi rendezvények lebonyolítására, sport- és szabadidős tevékenységekre is alkalmas legyen majd a terület.
2./ A rendezési terv 1-2 héten belül felső államigazgatási körbe kerül, és kb. másfél hónap múlva lesz ismert a rendezési terv módosítását célzó felvetésekre vonatkozó reagálás, és az év végére várható a végleges változat.
3./ A Club Aliga jövőjével kapcsolatban egy zártkörű megbeszélésen vett részt, ahol jelen voltak a Balatoni Tervtanács, az érintett önkormányzatok képviselői, a megyei önkormányzati képviselők, és a minisztérium képviselői is. Ismertetésre kerültek a fejlesztési tervek. A főépítész úr véleménye szerint a tervek eltúlzottak, közben kell járni a túlzások lefaragása érdekében.
A jelenlegi terv szerint nyitottá tennék a Club Aliga területét az aligai belső terület felől, de parti kapcsolat is lenne kerékpárút, gyalogos forgalom formájában. Ezt egyelőre még nem egyeztették az ingatlantulajdonosokkal sem.
Műszakilag a csatlakozó útvonalak nem alkalmasak a megnövekvő átmenő járműforgalom lebonyolítására, s ezeket az utakat úgy kell fejleszteni, nehogy aztán „egérútnak” használják a leleményes autósok az itteni területet.
Szieberth István: hangsúlyozta, hogy partnerek vagyunk a kölcsönös érdekek érvényesítésében, de a Partaljának ezt a természetbaráti, emberléptékű voltát meg kell tartani.
Bereczky Gábor: kihangsúlyozta, hogy nem támogatják az Aligai útnak a gépkocsi-átjárás biztosítása céljából történő meghosszabbítását; a kerékpáros és gyalogos átjárást kell ejgvalósítani. Elmondta, hogy az önkormányzat közgyűlésén az Egylet azon kérését tolmácsolta, hogy a már sokszor tárgyalt „nem létező közút” kérdését zárják le, egyrészt azért, mert a valóságban nem létezik, soha nem is létezett, a terven sincs közúti csatlakozása, mindkét vége zsákutca. Nem érti, hogy miért ragaszkodik ennek a „közútnak” a feltüntetéséhez az önkormányzat? Csak nem parcellázni akarnak? Várhatóan 2 hét múlva függesztik ki véleményezésre a rendezési tervet, mindenképpen ki kell venni a koncepcióból, ill. a tervből a nem létező „közutat”.
Szieberth István: a térképnek a valósághoz igazítása szükséges, ebben nem történt előremozdulás. Ami „nincs” – nem létező „közút” – az ne legyen rajta a térképen.
Tóthné Kertész Ágnes: az ő ingatlanjuk a „határvonalon” van, és már Főkajárhoz tartozik. Úgy véli, hogy ezen az úton gyalogosok, kerékpárosok átvonulhatnak, de komolyabb autóforgalmat nem bír el. Az Aligai útra ne tervezzenek átmenő forgalmat, mert túl szűk, s mert túl közel van a magasfal, ami mozog /geológiai mérőrendszer is van ide telepítve/.
Gaál Tamásné: tegyenek ki táblát, hogy itt nem lehetséges az autós átmenőforgalom, ugyanis ilyen tábla hiányában behajtanak ide az autósok, s végül – miután ez zsákutca – vissza kell fordulniuk.
Szabó Zoltán főépítész: ő is egyetért azzal, hogy itt nincs átmenő forgalomnak nincs hely /a Club Aliga területén is le van szakadva több helyen a magasfal/, de a parkolást, fordulást meg kell oldani.
Ha sikeres lenne a Bercsényi Stranddal kapcsolatos pályázat, akkor több itt felvetett probléma megoldására is mód nyílna, korszerűsítésre kerülhetne a településre betérőket fogadó terület, a körforgalom, a parkoló stb., s ehhez kapcsolódóan meg lehetne határozni, hogy az Aligai úton, mint lakóutcán csak célforgalom lenne megengedett.
Arra a kérdésre, hogy a térképen épületek miért szerepelnek, ill. nem szerepelnek, a főépítész a következőket válaszolta: Nem az önkormányzattól függ, hogy a rendezési tervben milyen épületek szerepelnek, ugyanis az ingatlan-nyilvántartásban szereplő épületet lehet csak feltüntetni! Ezen a területen van néhány engedély nélkül álló épület; amikre használatbavételi, ill. fennmaradási engedély kell.
Az ingatlan-nyilvántartásban jelenleg nem szereplő épületek közül csak a most engedélyezhető épületre adnak fennmaradási engedélyt.
-         10 évnél régebbit nem bontatnak le, de nem használhatják
-         10 évnél újabbat le kell bontani.
A vízparti sétánnyal kapcsolatban elmondta, hogy a településrendezés önkormányzati feladat, de csak addig, amíg nem jön megyei vagy országos rendezési terv, Balaton Törvény /közparkok kijelölése!/, azaz magasabb rendű jogszabály! A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv tartalmazza a tervbe beemelendő dolgokat, erre nincs ráhatása az önkormányzatnak
A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv módosítása iránti kérelemmel lehet bombázni az illetékes hatóságot, de azt tudni kell, hogy már nincs az a tárcanélküli miniszter, aki annak idején ezzel foglalkozott, van viszont egy – a véleménye szerint – bizonytalan jogállású minisztériumi főosztály.
Bereczky Gábor: az önkormányzat kezdeményezze – jegyzőkönyvben rögzítse a tényleges állapotot – a felülvizsgálatot a földhivatalnál, akkor ez utóbbinak el kell járni az ügyben. Az önkormányzat kell megtegye az első lépést a Földhivatal felé, mert így nem kellene mindenkinek külön pereskednie a törvényes állapot helyreállításáért. Ez a folyamat évek óta nem tudott elindulni!
A „közút”-nak közúti csatlakozása van, de ez itt, még rajzon sem nevezhető annak, mindkét vége zsákutca! Közokirat-hamisítás a nem létező út feltüntetése.
A házak ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetése kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy a ma már idős emberek által 20-30 évvel ezelőtt épített házak vonatkozásában méltányosságot kellene gyakorolni. Ne várják el tőlük, hogy a fennmaradási engedély ügyében földmérőt, tervezőt, stb. kelljen fogadniuk, ami együtt legalább 170.000,- Ft körüli összeget tenne ki, s ráadásul még az is lehet, hogy az épület nem felel meg a mostani építésügyi előírásoknak és lehet, hogy még rosszabbul is járnának, ha a törvény betűit tartanák be .
Szóvá tette, hogy a kempinget megvették, de nem foglalkozik a területtel senki, szemétdomb lett belőle, az önkormányzat kényszerítse ki a tulajdonosnál, hogy tartsa rendben a birtokát, mint ahogy az ingatlantulajdonosoknak kötelességük rendben tartani a portájukat, ill. a házak előtt az utcafrontot.
Farkas Sándor: akinek az ingatlan-nyilvántartásból hiányzik a háza, és emiatt megtiltják neki, hogy használja azt, nagy valószínűséggel mégiscsak fogja használni az ingatlanát, de nem fogja fizetni a kötelezettségeit az önkormányzat felé, tehát az önkormányzat még bevételi forrástól is el fog esni.
Nézzék meg a kialakult jelen állapotot, hogy hol van a vízpart valójában. Milyen alapon készítenek úgy rendezési tervet, hogy az alapadatok hiányosak, pontatlanok? Legyen nyugalom, és rend, pontos felmérés alapján legalizálják ezt a kialakult, jelenlegi helyzetet.
Szóvá tette továbbá, hogy a Kovi-telken ép, egészséges fákat vágtak ki. Hogy kaptak erre engedélyt? Aggódik, hogy így el fog veszni a természetvédelmi –terület jellege a tájnak.
Cseh Ildikó /Aligai út 100./: 40 év után befejeződött a pere, van tehát egy ingatlana, ami be van rajzolva térképre, de a per miatt csak most került a nevére, komoly összegbe kerülne a házat legalizálni a mai előírások szerint. Mások is vannak ilyen helyzetben, segítsen az önkormányzat a legalizálásban.
A 40 évig húzódó per lezárulásával visszakapta a Gumirádli strandot, s a parkoló, büfé épülete beleesik az ő területükbe. Vagyonvédelmi kerítést fog húzni, fakivágási engedélyt fog kérni. A parkoló meg fog így szűnni, számol-e ezzel az önkormányzat?
Gaál Tamásné: fog-e működni a strand ezek után? Nincs berakva a lejáró, mi fog történni? Akik ott laknak, azok mire számíthatnak: esetleg több új ház is fog épülni ott, ha például eladják a visszakapott területet?
Szieberth István: Bereczky Gáborral egyetért, a lehetetlen térkép-helyzet megoldásához be fog nyújtani az egylet egy civil indítványt az önkormányzathoz. Az elmúlt 16 év alatt háromféle „hiteles”-nek vélt térkép alapján készült rendezési tervről tárgyaltunk, egyikből sem lett semmi, és föltehető, hogy ebből a mostaniból sem lesz semmi, megkerülhetetlen, hogy az államigazgatástól kikényszerítsük az EGY hiteles térképet.
Ami a rendezetlen státuszú házakat illeti, van olyan térkép is, amelyen mindegyik rajta van; a földhivatallal egyeztetni kell ez ügyben.
Szabó Zoltán főépítész: a jog és szakma némileg szemben áll egymással ezen a téren, a jogi helyzet most sokkal nehezebben kezelhető, mint pár évvel ezelőtt. A rendezési terv módosításában nincs igazán mozgástere az önkormányzatnak. A rendezési terv, azaz magasabb rendű jogszabály írja elő közterek kijelölését. Érkezett kérelem az önkormányzathoz arra vonatkozóan, hogy itt ne sétány, ne átlagos közpark legyen, hanem új kategória, speciális közpark tanösvény jelleggel, ami a természetes környezethez illeszkedő megoldás lenne.
A Gumirádli stranddal kapcsolatban elmondta, hogy a 40 évig húzódó per lezárultával kialakultak az ingatlan-határok; ezen az időközben beerdősült részen a rendezési tervben üdülőházas terület szerepel, legalább 1000 m2–es ingatlanokat lehet kialakítani. A zsákutca miatt forduló kialakítása szükséges. Megközelíthető, strandolásra alkalmas parttal közpark is szerepel a tervben. Folyamatban van egy telekkialakítási terv.
Gaál Tamásné: kérdezte, hogy ki fogják-e vágni a szép fákat, mi lesz az állatokkal, madarakkal, stb.?
Szieberth István kihangsúlyozta, hogy nem erdőről, hanem a per folyamán „beerdősült” építési területről van itt szó, amire egyrészt van egy bírósági ítélet, másrészt a terület része az Egylet érdekeltségi területének, tehát közügy is a további sorsa.
Szabó Zoltán: ez valójában üdülőterület, csak a hosszadalmas pereskedés miatt nem lehetett kezdeni vele semmit, emiatt erdősült be.
Az önkormányzat nem szólított fel senkit a földhivatali nyilvántartás rendezésére, de mindenkinek csak javasolni tudja, hogy tegyék ezt meg, mert ha valaki építkezni akar, vagy hagyatéki eljárás során derül ki, hogy nem pontosak az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanára vonatkozó adatok /pl. engedély nélkül épített, vagy szabálytalanul elhelyezett épület/, az komoly problémákat okozhat.
Tóth Géza: a fakivágás, ill. annak engedélyezése kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy a fás szárú növényekre vonatkozó kormányrendelet érvényben van; be kell nyújtani a fakivágásra vonatkozó kérvényt az önkormányzathoz, s az indokoltnak ítélt esetekben kiadja az engedélyt.
Gaál Tamásné: szeretné tudni, hogy mi fog történni az ingatlana közelében, esetleg házak fognak oda épülni?
Szabó Zoltán: telek-kialakítási terv engedélyezése van folyamatban. Hogy a tulajdonos 4 embernek adja el, vagy egyben adja el, vagy megtartja, ez aző döntése. Komolyabb létesítmény építésénél egyeztetni kell az építési hatósággal, de nincs igazán eszköz a mostanra kialakult környezet megóvásának kikényszerítésére.
Sőrédi Györgyné: kihangsúlyozta, hogy Szabó Zoltán főépítész és Tóth Géza műszaki csoportvezető munkája nagymértékben hozzájárult, hogy a 40 éves per emberi, jogszerű megoldással lezárult. Próbálnak a gondokra is megoldást találni a jog keretein belül.
A tulajdonos által tervezett vagyonvédelmi kerítés felállítását követően ki kell alakítani egy kis parkolót, hogy akik eddig ezt a lehetőséget használták fürdésre, ezután is megtehessék. Ez a nyár lesz az „átmenet”, amíg ki nem alakul a végleges megoldás.
Ami a Piroska-kempinget illeti, sajnos nem tudják, ki az új tulajdonos, pedig rendezett állapotban kellene, hogy tartsák a területet.
Gaál Tamásné: a gödrök betemetése az utakon sürgős lenne.
Sőrédi Györgyné: bár ezt többen kérték már, sajnos lassan halad a munka. Hozzátette még, hogy az önkormányzat sem pártolja a gépkocsi-átjárást a Club Aliga felé.
Szabó Zoltán: a kerékpárút a déli és északi part összekötését célozza. Eddig zárva volt az aligai üdülő területe /s most sem biztos, hogy megnyitják…./, s a kerékpárosoknak ki kellett azt kerülni /a Bercsényi Strandnál feltekerni, stb./. A CA jelenlegi tulajdonosa dönti el, hogy továbbra is zárt marad ez a terület, vagy pedig megnyitja.
Bereczky Gábor: az építőanyagot szállító teherautók miatt is, és az útfelület védelmében is még mindig szükség lenne súlykorlátozó táblára.
Sőrédi Györgyné: ez nem működött, 3,5 tonna a korlátozás határa. A „csak behajtási engedéllyel” megoldást nem lehet közútra alkalmazni.
Janzsó József: elmondta, hogy az önkormányzati terület általunk használt részére fizetünk. A vízügy pénzt kér a stég kirakásáért, csatlakozási díjat miért kell fizetni?
Tóth Gábor: területhasználatot a testület határozta meg, a part a vízügyé, ezért használatát a vízügynél be kell jelenteni, és vízhasználati díjat kell fizetni.
Szieberth István: a közérdek azt kívánja, hogy megmaradjon ez a terület a jelen - bár rendezettebb - állapotában. A súlyponti kérdés most az, hogy a rendezési tervet a holtpontról ki tudjuk mozdítani. Újra levelet fogunk írni az önkormányzatnak tételesen felsorolva mindazokat a témákat, amelyeket problémásnak látunk a rendezési tervben, és kérjük, kvázi ezzel kényszerítjük, az önkormányzatot, hogy lépjen.
Kérjük a közparkká minősítést, és azt, hogy a rendezési terv hiteles térkép alapján készüljön. Az önkormányzat tájékoztasson bennünket arról, hogy ki mondja a kérésünkre a „nem”-et, és akkor oda el kell mennünk a civil jogérvényesítés alapján.
Megköszönte Polgármester asszonynak, Főépítész úrnak és Csoportvezető úrnak a részvételét, s áttért az Egylet belső ügyeinek tárgyalására.
 
Szieberth István: az 1993-as Alapszabály módosításával kapcsolatban megállapította, hogy a jelenlévők létszáma alapján a közgyűlés nem határozatképes, ezért napirend megtárgyalására a nyár folyamán ismét össze kell hívni a közgyűlést. A jelenlevők egyetértettek azzal, hogy a nyár folyamán ismételten üljön össze a közgyűlés, ami akkor már a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes lesz.
Kérte, mindenki figyelje a honlapot is, mert a leghamarabb azon jelenik meg a következő ülés időpontja és tárgya. A jelen Alapszabály szövege is fölkerül a honlapra.
 
Az Egyletnek meg kell újulni, a feladat egyre nagyobb. Lobbizni kell, a meghívásoknak egyre többször eleget kell tenni, fórumokat, kapcsolatokat kell keresni, komoly érdekvédelmi tevékenységet kell folytatni, beadványokat kell készíteni, stb. Az önkormányzati testületi ülésekre is el kell menni, mindig ott kell lenni, nemcsak amikor az egylet dolgát szeretnénk intézni. Működjön az 5 fős elnökség.
Az anyagi ügyeket is újra kell rendezni.
Bereczky Gábor, aki a honlapot kezeli, ismételten kérte az e-mail címek megadását a jobb elérhetőség érdekében. A honlapon
www.alaigaiut.lapunk.hu
is megtekinthető lesz a nyári közgyűlés időpontja, a jegyzőkönyv és az alapszabály is.
 
Az Alapszabály módosításra javasolt pontjai:
-         az alapszabályban az szerepel, hogy minden év április 15-ig üljön össze a közgyűlés; ezt célszerű lenne szeptember 15-re módosítani.
-         az alapszabályban az szerepel, hogy a közgyűlésre a meghívókat ajánlott, tértivevényes levélben kell kiküldeni - ezt úgy kellene módosítani, hogy ki-ki az üdülőhelyén, a közgyűlés tervezett időpontja előtt 1 hónappal kapja kézhez az értesítést, melyet e-mailen is megkap, aki a címét közölte, valamint a honlapon is közzé kell tenni
-         az ügyvivő testületet működővé kell tenni: az elnök mellett 2 alelnök, és 2 elnökségi tag részvételével; legyen tisztújítás, s legyen meg az említett 5 fős testület, hiszen miután folyamatosan résen kell lenni, így biztosítható lenne az állandó aktivitás, a naprakész információ-gyűjtés /jogszabályfigyelés, építésügyi előírások, honlapok, stb. figyelése/
-         most 1 évre szól a megbízás, módosítani kellene 3 évre
-         a jegyzőkönyv hitelessége, ill. dokumentálás céljából fotók készítése lenne szükséges, valakinek fel kellene ezt vállalni.
 
 
A jegyzőkönyvet hitelesíti:
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.