Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Itt olvasható!

2010.02.27

P A R T A L J A I   T Á J V É D Ő   E G Y L E T BALATONAKARATTYA

 A L A P S Z A B Á L Y
 
 
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
 
1.§
 
Az egyesület neve:
PARTALJAI TÁJVÉDŐ EGYLET, Balatonakarattya
 
2. §
 
Az egyesület székhelye:
 
1025 Budapest, Szépvölgyi út 144/b.
 
Az egyesület működési területe:
 
Magyarország
 
3. §
 
Az egyesület alapításának éve:
 
1993
 
4. §
 
Az egyesület célja:
 
Az egyesület által az Aligai út balatonakarattyai területén élő tulajdonosok tulajdonosi és környezetvédelmi érdekeinek képviselete és védelme.
 
További cél a terület tulajdonosai érdekeinek képviselete az önkormányzatnál és a fórumokon, a térség fejlesztési elképzeléseinek véleményezése, kezdeményezése.
 
A térségben felmerülő, jogilag nem szabályozott kérdések megoldásának szervezett rendezése.
 
Az érintett ingatlan tulajdonosainak meggyőzése az Egylet céljairól, és így a tulajdonosok bevonása.
 
 
 
 
 
5. §
 
Az egyesület működése:
 
Az egyesület a jelen alapszabályban rögzített célokért működő szervezet, amely a hatályos jogszabályoknak és a jelen alapszabálynak megfelelően fejti ki tevékenységét.
 
Munkája során az előzőek mellett betartja tájvédelemre vonatkozó – jogszabálynak nem minősülő – belső szabályokat és előírásokat is.
 
Az egyesület jogi személy.
 
Céljai érdekében saját bevételeivel gazdálkodik.
Tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a megállapított egyszeri befizetést és a tagdíjakat kötelesek az egyesület számára megfizetni, de az egyesület tartozásaiért nem felelnek.
 
6. §
 
Az egyesület megszűnése:
 
Az egyesület megszűnik, ha:
 
-         feloszlását a közgyűlés kimondja,
-         más egyesülettel történő egyesülését a közgyűlés elhatározza,
-         a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
 
7. §
 
Az egyesület szervezete:
 
1./ A közgyűlés:
 
Az egyesület legfőbb szerve, amely a tagok összessége. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer, minden naptári év legkésőbb április 15. napjáig össze kell hívni (éves rendes közgyűlés). Össze kell hívni akkor is, ha azt a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével - kívánja.
 
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon – szabályszerű összehívást követően – a tagok legalább fele megjelent. A határozatképtelenség miatt ismételten és szabályszerűen összehívott közgyűlés – az eredetileg közölt napirend és közgyűlési tárgykör kérdéseiben - a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
 
A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az elnökség által javasolt, illetve a tagok egyharmada által megjelölt napirendet és közgyűlési tárgyköröket. A meghívókat levélben tértivevénnyel, faxon vagy küldönc útján kell kézbesíteni. A meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 napi időköznek kell eltelnie. A szabályszerűen összehívott és határozatképes közgyűlés az elnökség és a tagok javaslatai alapján megállapítja napirendjét.
A napirend megállapítása előtt a közgyűlés állást foglal az összehívás szabályszerűségét és határozatképességét illetően. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
 
A közgyűlés napirendjére tűzött kérdésekben a megjelent tagok szavazataik egyszerű szótöbbségével döntenek, kivéve, ha a jelen alapszabály ettől eltérően rendelkezik.
 
A közgyűlés döntéseit – egyesület választott szerveinek és tisztségviselőinek megválasztását kivéve, amikor a tagok titkos szavazással döntenek – nyílt szavazással hozza. A szavazás módja a kézfeltartás. A szavazatokat a közgyűlés elnöke számolja össze.
 
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
 
-         az alapszabály megalkotása és módosítása;
-         az elnökség megválasztása, éves beszámolójának elfogadás és esetleges visszahívása;
-         a tagdíj összegének megállapítása;
-         új tag felvételének vita esetén való eldöntése;
-         tag kizárása;
-         az egyesület megalakulásának, feloszlásának és más egyesülettel történő egyesülésének kimondása;
-         az elnökségbe kooptált személyek megerősítése.
 
Az elnökség kétharmados szótöbbséggel hozott döntése szükséges:
 
-         az alapszabály megalkotásához és módosításához;
-         az egyesület feloszlásának kimondásához;
-         más egyesülettel történő egyesülésnek kimondásához.
 
2./ Az elnökség:
 
Az elnökség az egyesület elnökéből, két alelnökből és két elnökségi tagból álló ügyvivői testület. Az elnökség tagjait a minden évben tartandó rendes közgyűlés választja egy évi időtartamra.
Amennyiben az egyesület elnökén kívül – az elnökség négy tagja közül bármelyiknek a megbízatása az elnökség mandátumának a lejárta előtt megszűnik, úgy az elnökség a következő közgyűlésig terjedő időre jogosult legfeljebb két személynek az elnökségbe történő kooptálásáról dönteni. A kooptálásról szóló elnöki döntés meghozatalában az egyesület elnökének és az elnökség további két tagjának részt kell vennie.
A kooptálást követő közgyűlésen az elnök köteles a kooptáló döntést jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszteni.
 
A közgyűlés a kérdésben titkos szavazással dönt.
 
Amennyiben a közgyűlés nem erősíti meg a kooptált személyt tisztségében, úgy helyére új alelnököt vagy elnökségi tagot kell választani.
A kooptált, illetve a helyére választott személy mandátuma az elnökség mandátumához igazodik.
 
Az elnökségi tagság megszűnik:
 
-         az arról történő lemondással,
-         az egyesületi tagság megszűnésével,
-         a közgyűlés határozatával.
 
Az elnökség határozatait minden esetben egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség akkor határozatképes, ha a döntés meghozatalában legalább három tagja részt vesz.
Szavazategyenlőség esetén az elnök, az ő akadályoztatása esetén a jelenlévő idősebbik alelnök szavazata dönt. A döntéshozatalban való részvétel módját és rendjét az elnökség maga állapítja meg.
 
Az elnökség kötelezettsége a közgyűlés összehívása és előkészítése, beszámolás a közgyűlésnek a tevékenységéről, végrehajtani és végrehajtatni a közgyűlés határozatait, szervezni és irányítani az egyesület életét, tevékenységét, az egyesület céljai érdekében gazdálkodni a bevételekkel, kezelni az egyesületi vagyont.
 
Az elnökség joga intézkedni és dönteni az egyesület életével és tevékenységével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, megállapítani az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés szabályait és dönteni új tagok felvételéről.
 
3./ Az elnök:
 
Az elnök az elnökség tagja. Elnököl a közgyűlésen. E jogkörét alkalmanként átruházhatja az elnökség bármely tagjára. Az elnök az egyesület képviselője harmadik személyekkel szemben. Esetenként jogosult az egyesület bármely tagját vagy alkalmazottját írásos meghatalmazással az egyesület képviseletére feljogosítani. Eljárásáról köteles beszámolni az elnökségnek. Gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület tagjai felett.
 
4./ Az alelnök:
 
Az egyesületnek két alelnöke van. Ők mindketten az elnökség tagjai. Az elnök jogkörét -annak akadályoztatása esetén – az idősebb alelnök gyakorolja. Őt akadályoztatása esetén a másik alelnök helyettesíti.
 
5./ A bizottságok:
 
A közgyűlés és az elnökség az egyesület előtt álló egyes feladatok megoldására bizottságokat hozhat létre. A bizottságok tagjainak és vezetőinek feladatát és jogkörét a közgyűlés, illetve az elnökség a bizottságot létrehívó határozatában állapítja meg.
 
8. §
 
A tagsági viszony:
 
A tagsági viszony feltételei:
 
Az egyesület tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei.
 
 
 
A tagok jogai:
 
-         a közgyűlésen részt venni, és ott bármely kérdésben nyilatkozatot tenni;
-         a közgyűlés elé kerülő kérdésekben javaslatot tenni;
-         az egyesület működéséről és tevékenységéről tájékozódni, arról tájékoztatást kérni;
-         a külön szabályzatokban rögzített feltételek szerint használni és igénybe venni az egyesület anyagi, technikai eszközeit, szolgáltatásait.
 
A tag az egyesület tisztségviselőjévé választható. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem bíró társaság képviselője útján az elnökségi tagok az egyesületben más tisztséget is vállalhatnak. Megilletik mindazok a jogok, amelyeket a hatályos törvényi rendelkezések és a jelen alapszabály a részére biztosítanak.
 
A tagok kötelezettségei:
 
-         a tag köteles részt venni az egyesület tevékenységében és hozzájárulni feladatainak teljesítéséhez, céljainak megvalósításához;
-         naptári évenként előre köteles a tagdíjat megfizetni.
 
Az alapító tagok az egyesület bejegyzésével – az alakuló közgyűlés időpontjára visszamenő hatállyal - válnak az egyesület tagjává.
 
Az új tagok az egyesületbe történő felvétellel válnak az egyesület tagjává. A felvételről az elnökség dönt. A kérelemhez csatolni kell a belépni kívánó tag nyilatkozatát arról, hogy az egyesület alapszabályát és más belső szabályait, határozatait ismeri, és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el.
 
Az egyesület pártoló tagságot szervezhet. A pártoló tag véleményeivel, javaslataival segítheti az egyesület munkáját, de nem vehet részt a döntéshozatalban.
 
A pártoló tag tisztségviselővé nem választható.
 
Az egyesület „tiszteletbeli tagja” címet viselheti az, akit az elnökség erre érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagot nem terhelik a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek, és nem illetik meg az ebből eredő jogosítványok.
 
A tagsági viszony megszűnése:
 
A tagsági viszony megszűnik a
 
-         tag halálával;
-         kilépésével;
-         kizárásával,
-         amennyiben a tag a tagdíjat megfizetni elmulasztja, úgy a tagdíjfizetés esedékességéről számított egy év elteltével.
 
A kilépés az elnökséghez intézett egyoldalú jognyilatkozat. A kizárás a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
 
Bármelyik tag javaslatára akkor van helye, ha a tag nem teljesíti a jelen alapszabályban vagy az egyesület más belső szabályzatában és a határozataiban rögzített kötelezettségeit, továbbá ha az egyesület céljaival ellentétes magatartást tanúsít, vagy tevékenységével az egyesület feladatainak megvalósítását akadályozza.
 
9. §
 
Az egyesület gazdálkodása:
 
Az egyesület saját bevételeiből gazdálkodik. Működése során vagyonába kerülnek a tagok által befizetett tagdíjak, a tagok a pártoló tagok és a szponzorok által az egyesület tulajdonába adott vagyontárgyak, az egyéb forrásból és jogcímen szerzett bevételek, valamint az egyesület saját gazdasági tevékenységéből származó bevételek, harmadik személynek nyújtott szolgáltatásból származó bevételek.
 
Az egyesület gazdálkodásáról az elnökség köteles az évi rendes közgyűlésen beszámolni. Az egyesület vagyonának állapotát és értékét az elnökség beszámolójában rögzíteni kell.
 
10. §
 
Vegyes rendelkezések:
 
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az 1989. évi II. tv. Az egyesületekről szóló rendelkezései az irányadók.
 
 
Budapest, 1993. november …………napján
 
 
 
Az okiratot készítette:
és ellenjegyezte:
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.